Súlyozott számtani középet akkor használunk, ha az egyes értékek különböző fontosságúak – súlyúak p, amit hozzá kell rendelni minden értékhez. Ha minden érték egyenlő súllyal esik latba, akkor a súlyozott átlag nem más, mint a közönséges számtani átlag. Bár a súlyozott átlag a legtöbb esetben a számtani átlaghoz hasonlóan működik, vannak olyan tulajdonságai, melyek az intuitív megérzéssel nincsenek összhangban. Erre mutat példát a Simpson-paradoxon.
Nem szereti a reklámokat? Mi sem, viszont a hirdetési bevételek lehetővé teszik a weboldalaink működését és az ingyenes szolgáltatás nyújtást látogatóinknak. Ezekből vonnak egy átlagot ( számtani közép), vagyis kijön a nettó átlagkereseted. Ennek az átlagkeresetnek egy bizonyos százalékát állapítják meg nyugdíjként. Ez az arány a szolgálati évektől függ.
Sajnos időközben rájöttem, hogy valóban nem jó K. Attila megoldása, mivel az átlag és a súlyozott átlag cellái megegyeztek :) Zsolesz megoldása nem jó, mert nem úgy tárolom az ellenőrzőmben a jegyeket, hogy van 2db 1-es, 3db 2-es, stb, hanem egyesével fel vannak sorolva a jegyek. Tudtok valami jó megoldást? Számtani átlag (4): ---. Mértani átlag (5): ---.
Az adatok tájékoztató jellegűek. Az esetleges téves információkért semminemű felelősséget nem vállalunk. A megadott két év közötti kumulált inflációt jelenti. Azt mutatja, hogy az adott időszakban mikor és mennyi volt a maximális éves infláció. Százalék kalkulátor Eredeti ár kedvezményes által felvetett A. A kapott eladási ár B Mennyi A B? Hány százalékos nagyobb vagy kisebb a második szám?
Szerintem lehet két számjegyből álló objektumok szórását is nézni, hisz csak egy metrika kell hozzá. Például két dimenziós pontok elhelyezkedésének a síkban van várható értéke (ami az átlag általánosítása), és az ezektől való eltérést megfelelő metrikával (például euklideszi) mérni lehet. Az ilyen számokat statisztikai mutatóknak nevezik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.